2012. június 18., hétfő

Trouble 9

Szóval meghoztam a következő rész jelzem ilyen hamar még nem hoztam! Betti csak tegnap tette fel az övét. :D Szóval nem lett a leghosszabb rész, de annál inkább tartalmas. :) Remélem így is tetszeni fog, mert ez az első rész ami nekem is tetszik. :)
Nincs több mondani valóm, jó olvasást. :)
lilla xx.
UI.: felfüggesztették a twitterem isten tudja hányadszorra, szóval ami a bemutatkozásban van nem jó. Ez a twitter címem: @lilla_direction :)


Kétségbeesett arccal néztem Niallre, aki megforgatta a szemét, majd fejével a konyha felé bökött.
Vettem a célzást, és elindultam a konyha felé ahol Zayn még mindig a kávét csinálta.
-Ki az? -suttogta.
-A bátyám, de psszt! Hallani akarom mit beszélnek. -mondtam.
Zayn nem válaszolt csak elém tolt egy kávés csészét.
-Leah? -halottam Will hangját.
-Zuhanyzik. -válaszolta Niall közömbös hangnemben.
-Miért?
-Mert agyonázott, ahogy idefele caplatott, mert te kidobtad a saját házából. -emelte fel a hangerejét Niall.
-Kidobtam? Ő mondta hogy zavarom, és elmegy onnan.
-Hát én nem így halottam.
-Az a te bajod, én csak a kishúgomat szeretném haza vinni.
-De nem fogod. -mondta határozottan Niall.
-Majd te mondod meg.
-Hé, hé, hé fiúk! -halottam Louis hangját.
A hangokra Zayn is kifutott a nappaliba.
Úristen ugye nem mentek egymásnak?
-Mi van félted a sztárocska arcodat? -nevetett gúnyosan Will.
-Nem, de nem akarok balhét a barátnőm bátyával.
Nem bírtam tovább kimentem a nappaliba.
-Látom nagyon zuhanyzol. -nézett gúnyosan Niallre.
-Hagyjál békén Will. Ma itt alszok.
-Leah, gyere haza ha anyáék megtudják akkor kinyírnak...
-Ó, szóval csak azért menjek haza hogy te ne kerülj balhéba? Igen? Hát van egy hírem. Nem fogok!
-Szia Will. -csaptam be az ajtót az orra előtt.
Könnyek szöktek a szemembe, és felfutottam Niall szobájába.
Niall utánam iramodott, és mikor beléptem a szobájába becsapta az ajtót.
Már sírva rogytam le Niall ágyára, amikor odajött mellém és átkarolt. Arcomat mellkasába temettem, és nem foglalkoztam vele hogy sós könnyeim eláztatják a pólóját.
-Sajnálom. -mondtam neki.
-Mégis mit? Nem tehetsz semmiről.
-De Will majdnem megütött.
-Nem a te hibád. -ismételte el még egyszer miközben a hajamat simogatta.
-Ne sírj, ki fogtok békülni.
Felemeltem a fejemet, és megtöröltem valószínűleg már vérvörösre sírt szememet.
-Itt maradsz éjszakára, és utána megbeszéljük a dolgokat oké? -törölt le egy könnycseppet hüvelykujjával.
 Bólogattam, majd a Niall segítségével felkeltem az ágyról.


Ott álltam az ágya mellett és néztem ahogy ügyetlenkedik, és próbálja felhúzni a takaróra a huzatot.
Elnevettem magam majd odamentem segíteni.
-Nem vagyok egy háziasszony. -röhögött.
-Remélem is hogy nem vagy háziasszony. -vigyorogtam rá.
A fiúk ma délután gondoskodtak arról hogy ne érezzem rosszul magam a Will-es incidens miatt.
Megnéztük az Utódomra ütök c. filmet, amin magában nem nevettem annyit mint amit a fiúk levágtak hozzá.

-Így ni. -mondtam, majd leterítettem a takarót az ágyra.
-Akkor én is elmegyek zuhanyozni. -mondta, majd felkapott egy alsógatyát és kiment a szobából.
Megakadt a szemem egy fotóalbumon a polcán. Felkeltem majd vele együtt leültem az ágyra.
Elkezdtem lapozgatni Niall kis kori fotóit. Az egyiken éppen egy katona felszerelésben. Nevettem rajta egyet, majd tovább lapoztam.
Ekkor Niall lépett be a szobába egy szál alsógatyában.
-Te meg mit csinálsz? -nézett rám összehúzott szemöldökkel.
-Áhh semmit. -rejtettem a hátam mögé mosolyogva a fénykép albumot.
-Adod ide! -mondta majd odajött hozzám, elkezdett csikizni.
-NEEEE! -visítottam.
-Most már vissza adod? -nézett rám.
-Nem. -jelentettem ki majd beleharaptam a számba.
A közelség Niall és az én arcom között egy pillanatra megrémített.
Niall egy pillanatra elbizonytalanodott arcot vágott, majd én tettem meg az első lépést és közeledni kezdtem felé. Vette az adást, és puha ajkait az enyémekre nyomta. Ajkai lassan mozogtak az enyémekkel. Kezét végig csúsztatta az oldalamon amitől jóleső borzongás futott végig rajtam.
Valaki benyitott a szobába.
-ÁHH! Ne a gyerek előtt szexeljetek! -mondta Louis majd befogta Harry szemét.
-Haha nagyon vicces. -mondta Niall, majd lemászott rólam, és a földön megágyazott kupacára feküdt.

Niall-ben kezdek egyre jobban megbízni. Ma, ahogyan nem hagyott cserben, és megvédett a Will-es ügynél... Mindennél többet jelentett.
Ezekkel a gondolatokkal merültem álomba.


Egy erdőben voltam. A földön feküdtem, amikor kinyitottam a szemem. Felkeltem leporoltam a ruhámról a koszt, és futni kezdtem a fák tengerében.
Nem találtam a ki utat az erdőből. A fák csakúgy suhantak mellettem, de végtelennek tűntek.
Elbotlottam egy gyökérbe, és a földre zuhantam.
Kezeimmel a földre támaszkodtam úgy nyomtam fel magam álló helyzetbe.
Körülöttem már nem fák voltak hanem tükrök.
Körbefordultam tengelyem körül, de mindenhol csak tükrök.
Ekkor láttam meg a tükörképem. Arcom elnyúzott volt, vérvörös szememből könnyek szöktek ki, amik lecsurogtak hófehér bőrömön.
Ekkor egy kiáltást hallottam. A tükröket újra felváltották a fák, és rohanni kezdtem.
A fák rengetegjéből balra egy fénycsóvát véltem felfedezni. Lassítottam, majd egy ágat félretolva egy mezőre értem ki.
Felnéztem az égre. Az eget sűrű fekete felhő fedte el, de még így is világosabb volt mint az erdőben.
A felhőkből apró vízcseppek kezdtek szivárogni.
Végig tekintettem a mezőn, ahol egy sötét pontot véltem felfedezni.
Elindultam a folt irányába.
Ahogyan közelebb értem alakokat láttam kirajzolódni. Megtettem egy utolsó két lépést, és megtorpantam.
Az alakok nem mások voltak mint a szeretteim.
A mozdulatlan testeken felfedeztem anya, apa, Will, nagymama, nagypapa, Katy, és... Niall arcát is.
Az a 7 ember arcát akik a legközelebb álltak hozzám.
A merev testek üreges tekintettel bámultak előre.
Halottak voltak.
Lerogytam melléjük, és zokogásban törtem ki.
Anya felé fordultam és rázogatni kezdtem a vállát azt kiabálva hogy "Ébredj fel!".
Ekkor az összes ember eltűnt kivéve egyet.
Niall-t.
Ott feküdt mellettem mozdulatlan testével.
Most az ő vállát kezdtem el rázogatni és magamból kikelve ordítottam.
-NIALL! NIALL!
-Leah jól vagy? Leah! Minden oké? -hallottam Niall hangját.

Szememet lassan nyitottam ki.
Elsőként Niall kétségbe esett arcát pillantottam meg.
Arcom felé nyúlt és letörölt... egy könnycseppet?
Sírtam?
-Minden rendben? -kérdezte meg még egyszer.
-Igen, csak... rosszat álmodtam. Mondtam valamit? -kérdeztem.
-Mondtál? Magadból kikelve a nevemet ordibáltad. -nézett rám összehúzott szemöldökkel. -Mit álmodtál?
-Tényleg? Azt hiszem azt hogy meghaltál. -mondtam, és még egy könnycsepp gurult végig az arcomon.
Niall elmosolyodott és megsimogatta az arcom. Nyomott egy puszit a homlokomra, majd neki döntötte az övét.
Így voltunk 2 percig majd Niall fölállt.
-Próbálj meg vissza aludni, szükséged van a pihenésre.
Rám hajtotta a takarót, majd visszaindult kényelmesnek nem mondható helyére.
Gondoltam egyet majd utána nyúltam. Megfogtam a kezét, és magam felé fordítottam.
-Niall kérlek maradj itt. -mondtam szipogva.
Niall először furcsán nézett rám, majd válasz nélkül lefeküdt a bal oldalamra.
Tétovázott hogy átkaroljon-e vagy sem, de e helyett felé fordultam átöleltem és belefúrtam arcom a mellkasába.
Ő is átkarolt, és nyugtatóan simogatta a hátam.
Így aludtam el.
A karjai között.


2012. június 17., vasárnap

Quarrel 8

Sziasztok.:) Meghoztam az új részt .:) Nem lett valami hosszú,de azért remélem beéritek vele és tetszik.:) Nagyon megköszönnénk ,ha írnátok néha kommentet.:) Jó olvasást ;D 
A következő részt Lilla hozza.:)
Puszi : Betti x.



Reggel a bátyám és az idióta haverjai ordibálására ébredtem.Lassan a fejemre húztam a takarót és próbáltam vissza aludni , ami nem nagyon sikerült.Így inkább kikászálódtam az ágyamból,magamra kaptam a köntösöm és belebújtam a puha papucsomba.Lassan lépkedtem le a lépcsőn,majd megpillantottam a nappalibban nevetgélő srácokat.

-Jó reggelt!-kiáltott oda Will.
-Nektek is..-motyogtam.-Will ide jönnél egy percre?
-Persze.

Gyorsan felpattant a kanapéról,majd hozzám sietett, én pedig karjánál fogva rángattam be az ebédlőbe.

-Tudod..,értékelném,ha nem minden egyes nap így kéne ébrednem.Anyáék már több napja nincsenek itthon és azóta nem is aludtam rendesen.Hála neked és az idióta barátaidnak.
-Ha valami nem tetszik,akkor nem kötelező itt lakni..-forgatta meg a szemeit.
-Ahha,nagyon kedves vagy.És szerinted mégis hol máshol laknék?
-Mondjuk a kis szupersztár pasidnál és a furcsa barátainál.
-Will,én nem akarok veszekedni,de ez már sok.
-Azthiszem ezzel már elkéstél.De tényleg..ha valami nem tetszik,nyugodtan lépj le.
-Látom tényleg nem nagyon érdekel,hogy mi van velem.De akkor tényleg elmegyek.
-Nyugodtan.Én nem tartalak vissza.

Úgy,ahogy voltam köntösben és papucsban sétáltam ki az utcára és indultam el Niall-ék felé.Csak ebben az volt a gáz,hogy a srácok ráadásul London belvárosában laknak.Valahogy sikerült azért végig caflatnom az úton.A legszebb az volt az egészben,hogy még az eső is esett.Szóval ázott köntösben és plüss papucsban,ázott hajjal sikerült végre oda érnem a házuk elé egy olyan háromnegyed óra alatt.Gyorsan beszaladtam az eresz alá és hangosan dörömbölni kezdtem az ajtón,majd sikeresen rájöttem,hogy azért csengő is létezik ,így inkább azt nyomkodtam.Egy bő 5 perc alatt sikerült Harrynek kinyitnia az ajtót.

-Hát veled meg mi történt?-kerekedtek ki a szemei.
-Neked is jó reggelt.-mosolyogtam erőltetetten,majd beléptem az ajtón.- Egyébként meg hosszú,majd elmesélem.Niall merre van?
-Fent a szobájában.
-Köszi.

Nagy sebességre kapcsoltam,hogy úgy tudjak felérni Niall-höz ,hogy a többiek ne nagyon vegyenek észre,de ez nem  jött össze,ugyanis folyamatosan szembeütköztem mindegyik fiúval,akik elég érdekesen meredtek rám,de nem szóltak egy szót sem.Halkan kopogtam Niall ajtaján,majd hallottam,ahogy kiabált egy szokásos "Gyere be!"-t.Lassan léptem be az ajtaján,majd egy elég érdekes mosolyt ejtettem Niall felé aki az ágyán ült és gitározott.

-Jó reggelt.-mosolyogtam.
-Veled meg...?
-Hosszú,majd elmesélem.-nevettem keserűen.-Előtte lenne egy kérdésem.
-Mondd csak.
-Itt maradhatnék nálatok ma éjszakára?
-Persze,de mi történt?!
-Ha gyorsan lezuhanyozhatok,akkor elmesélem.-kuncogtam.
-Nyugodtan.-mosolygott.-Az első ajtó balra a folyosón.
-Rendben,köszi.

Gyorsan elindultam a fürdőbe és megengedtem a forró vizet,majd beléptem a zuhanyzóba és magamra engedtem.Hihetetlenül át voltam fázva,így nagyon jól esett a meleg víz,ami égette a bőröm.Hamar lemosakodtam,majd lekaptam egy fehér törölközőt a fogasról,és magam köré tekertem.Futva siettem Niall szobájába,majd becsaptam magam mögött az ajtót.

-Esetleg kaphatnék valami ruhát?-pirultam el egy kicsit.
-Persze,keress valamit a szekrényben.

Elindultam Niall szekrénye felé,majd kutatni kezdtem benne.Egyszer csak megakadtam a kezemben egy fehér póló,amin egy "Niam forever" felirat állt.Hangosan felkuncogtam,majd inkább visszaraktam a szekrénybe.Egy bővebb piros felsőt vettem fel,ami a combom közepéig ért.

-Nagyon jól áll.-nevetett Niall.
-Köszönöm.-mosolyogtam.
-Nos,akkor elmondod ,hogy mi történt?
-Röviden annyi,hogy összevesztem Will-el és jó pár napja nem is tudok nagyon aludni...sőt mondhatni ,hogy Will konkrétan kidobott a házunkból.
-De hát ezt nem is tehetné meg.Az ugyanúgy a te házad is,mint az övé.
-Mindegy,amúgy is eljöttem volna.Nehezen bírom vele egyedül.Szóval,akkor tényleg nem lenne gond,ha itt tölteném az éjszakát?
-Dehogyis. Szerintem a srácok se bánják.
-Akkor jó.-mosolyogtam.-És hol aludhatok majd?
-A kanapénk nem igen kényelmes,szóval az ágyamra gondoltam..,de nyugi én a földön fogok aludni.-nevetett.
-Biztos,hogy nem lenne gond?
-Persze,hogy nem.Amúgy is ..reggelre mindig leesek az ágyról és a földön ébredek.
-Akkor jó.
-Kérsz valami reggelit?
-Éhes nem vagyok,de egy kávé jól esne.
-Rendben.Gyere menjünk le.

Belebújtam a már megszáradt papucsomban,majd lebaktattam Niall-el a lépcsőn és a konyha felé vettük az irányt.Éppen elakartam kezdeni a kávé főzést,amikor megállított Zayn.

-Hagyd csak, majd én megcsinálom.
-Köszi.
-Amúgy mi történt veled?-pattant fel a kanapéról Harry,majd felém sietett.
-Röviden .. a saját bátyám kidobott otthonról.-sóhajtottam.
-Ugye Niall felajánlotta,hogy itt maradhass?
-Persze, és remélem ,hogy nektek sem gond.
-Dehogyis.Szívesen látunk.
-Akkor örülök.-mosolyogtam.-Egyébként Liam mit keres a földön?-mutogattam a földön kúszó srácra.-Megint eltűnt a teknőse?
-Talált, süllyedt.-nevetett.
-Jobban kéne rá vigyáznia.-kuncogtam.-Amúgy meg azt hiszem megtaláltam...-mutattam a kanapéra,ahova éppen leakartam ülni.
-Ezer hála.-sietett hozzám Liam,majd fogta a kis kedvencét és visszarakta az akváriumába.

Hangos csöngetésre lettünk mindannyian figyelmesek,majd meghallottam Will hangját,ahogy kiabál.

-Remek..már csak ő hiányzott..