The question.6.

Te jó ég.Annyira szégyellem magam.Nagyon,nagyon sokára hoztam meg az új részt,és ennek meg is volt az oka.Egyszerűen elkezdtem írni,abbahagytam és teljesen el is szállt az ihlet.Nem tudtam ,hogy mit is szeretnék kihozni ebből az egészből és ez meg is látszik rajta.Nagyon rövid lett és elég érdekes  is ( nem jó értelemben ).  Szóval ez a rész nekem kb ilyen nagyon szenvedősen sikerült.Azért remélem ,hogy olvasható.Most itt megígérem ,hogy nem fogok többet ilyen sokára részt hozni,ígérem.Na ennyi lenne,bocsi.Jó olvasást!:) A következőt Lilla hozza.:) xx B.

~Leah~

Lassan kászálódtam ki az ágyamból,majd belebújtam a papucsomba.Amikor ráeszméltem,hogy milyen gyorsan telnek a napok és,hogy már kedd van, a szívem egy nagyot dobbant.Leszaladtam megreggelizni apáékhoz.Anya és apa is az asztalnál ültek.Remek.-gondoltam magamban.-Itt az idő ,hogy felkészítsem őket.Egy nagyot sóhajtottam,majd elindultam feléjük.

-Jó reggelt.-köszöntek mind a ketten vidáman.

-Nektek is.-mosolyogtam.-Mielőtt még elkezdenék reggelizni szeretnék nektek mondani valamit.

-Had halljuk.

-Oké.Nos,szeretnék nektek a mai nap folyamán bemutatni valakit.-mosolyogtam.

-Kit?!

-Azt még nem szeretném elmondani.Csak gondoltam jobb,ha majd először tőlem tudjátok meg a dolgot.

-Ez elég érdekesen hangzik.-fordult anya apa felé.-De rendben.Mikor szeretnéd bemutatni?

-Ma délután jó?

-Igen,itthon leszünk mind a ketten.

-Remek.-mosolyogtam elégedetten.

Gyorsan elmentem lezuhanyozni és felszaladtam a szobámba , magamra kaptam a már előkészített ruháimat.Gyorsan vetettem még egy pillantást az órára és elindultam.Telefonomat becsúsztattam a zsebembe,a fülhallgatót beleillesztettem a fülembe és kiléptem a kapun.Elindultam a megbeszélt hely felé,nagy léptekkel siettem,mert egy kicsit késésben voltam.Majd pár perccel később megpillantottam a padon ülő Niallt,aki ,amint meglátott egy nagy mosoly húzódott az arcára és felpattant a padról,majd elindult felém.Megöleltük egymást,majd elhúzódtam tőle.

-Hát szia.-mosolyogtam.

-Szia.Remekül nézel ki.Már az orrod sem olyan,mint egy bohócé.-nevetett.

-Ha ezt bóknak szántad,akkor köszi.

-Figyi.-mosolyogtam.-Benne lennél abban,hogy bemutassalak a családomnak?

-Eddig azt hittem,hogy nem akarod,és ,hogy bujkálnom kell.

-De rájöttem,hogy ez egy nagy hülyeség.És nem akarok hazudni a szüleimnek.

-Akkor remek!Teljes mértékben benne vagyok.Mikor ejtjük meg a találkozót?

-Ma délután?Akár most is indulhatunk.-biccentettem a fejemmel a park kijárata felé, ő pedig bólintott.

Az egész utat végig beszélgettük.Ezzel talán segített abban ,hogy nem paráztam annyira a nagy találkozástól.Pár perc múlva már a házunk bejárata előtt álldogáltunk .Nagy levegőt vettem,majd kifújtam és Niall felé fordítottam a fejem.

-Szerintem kedvelni fognak.-mosolyogtam.

-Ugyan már...nem kell mondani.-nevetett.-Tudom magamtól is.

-Remek.-kuncogtam ,majd a kezemet a kilincsre helyeztem.Lassan beléptem az ajtón,Niall pedig mögöttem követett.

-Sziasztok,megjöttünk!-kiáltottam el magam.Anyáék pedig egyből megjelentek.

-Sziasztok.-mosolygott apa.

-Üdv,örülök,hogy megismerhetem önöket.-lépett elő Niall is mögülem.

-Nyugodtan tegezz minket.

-Rendben.

Gyorsan bemutatkoztak egymásnak,majd anya beinvitált minket a nappaliba.Leültünk mind a négyen a kanapéra,és beállt a kínos csönd,amit el akartam kerülni.

-Nos,szóval akkor ti most egy pár vagytok?Örülök,hogy ilyen barátja van a lányomnak.-mosolygott elégedetten apa.

-Apa,mi nem..

-Ohh,igen.Remek lányotok van.-mosolygott Niall apáék felé ,majd magához húzott.

Értetlenül néztem fel Niall-re,aki önelégülten mosolygott,de be kell vallanom élveztem a közelségét.Bár nem értettem,hogy miért csinálta ezt,de akkor inkább már nem hoztam kellemetlen helyzetbe azzal,hogy azt mondom ,hogy tudtommal mi nem vagyunk együtt,így inkább csak helyeslően bólogattam.

~Niall~

Leah-nak remek családja van.Nagyon rendesek a szülei,és nem is értem,hogy először miért félt ettől a találkozástól.És ha már én megismertem az ő családját,úgy gondoltam eljött az ideje,hogy ő is megismerkedjen az enyémmel.Úgy gondoltam,hogy itt a remek alkalom,hogy megkérdezzem.

-Elnézést,beszélhetnék egy kicsit négyszemközt a lányukkal?

-Hogyne.Itt hagyjunk titeket?

-Nem kell.Inkább kimennénk a kertbe.

Kézen fogtam Leah-t,aki értetlenül figyelt engem.Kisétáltunk a kertbe és leültünk a hintaágyba.

-Kérdezni szeretnék valamit.

-Had halljam.-mosolygott.

-Mivel te is bemutattál a családodnak,és nagyon jól esett..,így gondoltam mi lenne,ha te is meglátogatnád velem az enyémet?

~Leah~

Amit Niall kérdezett eléggé meglepett és nem tudtam ,hogy hogyan közöljem vele azt a tényt,hogy mi igazából nem is vagyunk együtt - bár bevallom,igazából nem bánnám ,ha így lenne.- és csak azért mutattam be anyáéknak,hogy ne az újságokból tudják meg ,hogy kikkel barátkozom,úgy ,hogy ne bántsam meg.Egy nagyot sóhajtottam,majd felé fordultam.Láttam a szemében a csillogást és ,hogy ezt mennyire szeretné.Kicsit elbizonytalanodtam,de azt is tudtam ,hogy ez már csak azért sem jó ötlet,mert kétlem,hogy anyáék elengednének.Nem tudtam ,hogy mit mondjak.

-Niall,én..